A Brummogdában jártunk

Van egy hely Pécsen, ahol mackók születnek és gyógyulnak, és nagyon sokan laknak is ott. Úgy hívják, hogy Brummogda. Múltkor arrafelé jártomban Katalinnap alkalmából elmentünk macit varrni: Anya (aki Katalin), a hugom (aki Ági) meg én. Hosszas öltögetés után megszületett Csámpi - hivatalos nevén Csámpás - aki majdnem lepényhal-perspektívából szemléli a világot, a füleivel pedig több dimenzióból gyűjtögeti a hangokat, de ezzel a kedves kuszaságával kiérdemelt magának egy színes sálat. (Ami szintén csámpás-szellemiségben készült.)

Csámpi, 2011.

Nemeznapló 3.

Most direkt valami csúnyát készítek. Elegem van ebből az egészből. Direkt olyan színeket használok, amilyeneket soha. Undorító lesz, meglássátok! Biztos nem fog Neked sem tetszeni. Ezt a türkízt nem tudom másra használni, mert olyan rikító, mindent elrontana. Tessék, akkor belerakom ebbe. Plusz valami rémes fonalat, szőröset, műszálasat. Ez majd végképp szétcsapja a kompozíciót.
Ou. Ez túl rossz.Ezt én nem tudom elviselni, hogy ilyen rettenetes dolgot készítsek. Nem lehet a lelkem kivetülése ilyen borzasztó. Kicserélem ezt a fonalat.
Egyre jobban tetszik! Meg fogsz lepődni, de megint ezeket az érdekes színeket használtam együtt!
Nézd csak! Ékszer lett!

Ékszer, 2011.

Fotók: Csenki Sándor

Decemberi tanfolyamaim

Következő tanfolyamaim időpontjai:

December 3. (szombat: 2-3 hely szabad)
December 9. (péntek)

December 17. (szombat: még 2 hely szabad)

Témák: titoktartó tokok és mesélő képek

December 16. (péntek)

Mackó-sarok: karácsonyi mackóvarrás

Időtartam: kb. 6 óra

Tandíj: 3000 Ft + anyagköltség

Diákoknak 2000 Ft + anyagköltség

(Az ár minimum 4 fő esetén érvényes)

További információ, időpont egyeztetés e-mailben

csirimoja@gmail.com

Nemeznapló 2.

Egy pizza. Amikor úgy készítesz pizzát, hogy mindenből van egy kevés a hűtőben, és már nem fér be más attól a sok kis darab hozzávalótól, és elhatározod, hogy ennek véget vetsz. És mindent, amit találsz, rápakolod a pizzára. És minden gondolatfoszlányodat és régi fonal-és nemezdarabodat rápakolod arra a sárga korongra. Hát így volt. Gondolatsaláta, emlékleves, nemezpizza.

Nemezpizza, 2011

Fotók: Csenki Sándor

Nemeznapló

nem mondhatom el senkinek, megnemezelem hát mindenkinek

Valójában fölösleges a szószaporítás. Ha már blog, legyen naplójellege: úgy gondoltam, az érzéseimet és élményeimet inkább megnemezelem, s így mesélem el. Az első próbálkozás nagyon felszabadító volt. Nekem eszembe jutott a nőiesség, a finomság, és egy japán gomb. Neked?

Japán gomb, 2011. november

Fotó: Csenki Sándor

frissenfőttek

 a műhelyben festő-kezek sürögtek:

vizek forrtak

gőzök kavarogtak

színek merültek

örvények pörögtek

mígnem a gyapjak megfőttek.

Első macikalandok

Nem kell sokat gondolkodnom, hogy mivel kezdődött az "én és a mackók" történet. Hát azzal a valaha puha és csinos, mára már nyúzott és lapos mackóval, aki kisbaba korom óta őrzi az álmomat, aki együtt pózolt velem a kétéves kori fotózáson, aki tudta minden titkomat kamaszkoromban és aki összehozott a barátommal. Neki lett barátja Kismackó, akit egy Szolnoki kiránduláson gyűjtöttem egy "kacatboltban", és Bandi, akit otthon túrtam ki a régi plüssállatok közül. Ők alapozták meg a mackó-mitológiánkat, ami belengte mindennapjainkat, mióta itt lakunk Szegeden. Közben persze furdalt a kíváncsiság, hogy hogyan is készülnek ezek a mackók. Egyik karácsonyra kaptam egy könyvet a mackókészítésről. De aztán az bonyolultnak bizonyult, és máshogy kezdtem neki. Úgy, ahogy a pécsi Brummogda maciszülésznője ajánlotta: megrajzoltam a saját mackómat.  Ez után nagy lelkesedést éreztem új formák kipróbálására, és új lényecskéket terveztem. Íme, itt vannak ők, első medvéim. (További képek a mackó-sarokban láthatók)

Az elsőszülött.

Macibőrbe bújt kisördög.

És te ki vagy?

Osito, a távolba révedő spanyol maci.

Zöldike, aki majdnem kisegér.

Hogy mi is a nemez?

Írok, írok, fotózok, de még egyszer sem kerítettem sort arra, hogy leírjam, miről is szól ez az egész. Azaz, hogy mi a nemez. A nemez szőrből - leggyakrabban a birka gyapjából - készült anyag, melyet szappannal, forró vízzel és fizikai ráhatással állítanak össze, s mely varrás nélkül formálható. Ezzel meg is volnánk. Mégis, csonkának érzem a definíciót. Hivatalosan ennyi, nekem sokkal több. Leírom ide, mi minden.

• A nemez egy ajándék. A bárányok ajándéka. Bundájukat minden tavasszal nekünk adják, mi megtisztítjuk, kifésüljük, megfestjük azt. Ezután következhet a nemezelés. Őseink a háztartásukhoz szükséges tárgyak jelentős részét készíthették el nemezből a sátruktól a lábbelijükig. Manapság is felhasználhatjuk az öltözködésben, a lakberendezésben vagy a művészetben - modern és divatos tárgyakat készíthetünk belőle. S van benne valami plusz. Valami különleges melegség, személyesség, varázslat: az anyagnak lelke van. Élő ajándék.

Csille Márti munkája

• A nemez hagyomány. Rajta keresztül valamit igazán megtapasztalhatunk a gyökereinkről. Mikor nemezszőnyeget, párnát vagy táskát készítek, s a forró víz gőzével felszáll a gyapjú illata, felsejlik bennem az ősök végtelen ága, akik tökéletesítették és megőrizték nekünk ezt a tudást. Elgondolkozom rajta, mit is jelenthetett az idők folyamán: meleget, szabadságot, biztonságot, élet-teret, a gondolatok kifejezésének, a mítoszok megjelenítésének felületét... Nekem ezt ma is jelenti: élő hagyomány.

Nagy Mari & Vidák István: Életfa

• A nemez játékosság. Játszani enged. Játszani hívogat. Szinte kérlel: " Engedd el magad. rakd le az ajtóban az aggályaidat, lépd át a korlátaidat, és porold le a fantáziádat! Hiszen nem hibázhatsz! Én úgyis szép leszek! Hiszen a benned élő gyereknek tartok tükröt! Engedd, hadd tükröződjön rajtam legszebb, legvidámabb arca!" Itt igazán önmagam lehetek. Itt nem kell félnem magamtól. Itt helye van a kreativitásnak, a szabadságnak, s gátat csak a türelem hiánya jelenthet. A nemez a végtelen lehetőségek országa. Egy élő játék.

Ricarda Aßmana: Lelekecskék

• A nemez nőiesség. A nemezt mindig is a nők készítették. Belerejtették titkos motívumaikat, hitvilágukat. Sok ázsiai nemezszőnyegen látjuk a termékenység, a nőiesség motívumait. Amikor elkezdek egy nemezt, először csak dédelgetem, érlelem magamban az ötletet. Majd tervezni kezdem, lerajzolom. A leghosszabb folyamat a készítésben az, amíg érlelődik bennem. Aztán egyszer csak megszületik. Általában mesél rólam. Általában arról is mond valamit, ami nekem a nőiesség. 

Andrea Graham munkája

• A nemezelés egy életforma. Mert amit itt felsoroltam, az csak egy töredék. A nemez menedék, lehetőség, nyelv, út a természethez, kapcsolat, ürügy és eszköz... És legfőképp mindenkinek valami más. Valami, ami csak az övé.

Tudd meg, Neked mi a nemez! Szeretettel várlak tanfolyamaimon!

szüret

Csanádi Imre : Szüret után

Pihen a prés.
Mustszag bódít.
Zenél a csönd,
hallgatom.
Szőlőszem és
részeg darázs
hempereg az
udvaron.

 Nemez a szőlőszem, és nemez a szőlőlevél

Mustíz-ihlette fülbevaló-kompozíció, 2011

kísérleti csipke vagy szomorú nőiesség

Van egy új út. Lehet, hogy pont eddig mentem rajta, ameddig itt láthatjátok, de valamennyit mentem, azaz van mit megmutatnom. Őszintén szólva ösztönösen jött, nem gondolkodtam rajta sokat, belülről "tört föl". Egyszer csak úgy gondoltam, hogy nekem kell készítenem egy párnasorozatot csipkével. Egy kék párnákat fehér csipkével. Amikre lehajthatjuk a fejünket. Én, mi, te, akié majd lesz. Geometrikusakat. Csipke-geometria. Párizsi kéket, mert az az élet színe. Ilyet fest a sötét indigó, és ilyet festettem én már sokszor. Ez ad energiát. Fehér csipkével, az a tisztaság színe. A nőiesség formája. Egyszerűség, életerő, befogadás, kecsesség. S talán mégis van benne valami szomorúság? Ki tudja... Ki tudja, honnan jött ez az ötlet, és ki tudja, hová tart? Miért szomorú neked, és miért ad erőt nekem? Valaki másnak miért olyan, hogy még egyszer meg kell néznie, aztán még egyszer, végül még párszor? Talán titok van benne. Mindannyiunk álma, a kis csipkeablakokba zárva.

Vázlatok hozzá, miatta, annak ürügyén, hogy ezt csinálom. Csak játszom, csak színezek, csak rettentő kimerítő munkát végzek: magamat kutatom.

Egyenként

Részletekben

Együtt.

Amikor elszabadul a belső nyomottanyag-tervező/-készítő

A nagy szünet után Szegedre visszatérve nem egészen tudtam, hogy hogyan kezdjek hozzá a nemezeléshez. A régi ötleteket magam mögött hagytam, az újak nem forrottak ki. Már majdnem úgy éreztem, hogy alkotói válságban vagyok, amikor eszembe jutott egy nyáron hallott szó: "shibori". Amikor az indigófestés-tanfolyamon a francia szobatársam lelkesen hímezgetett a selyemingére valami mintát, azzal a céllal, hogy azt majd belemártsa az indigóba... Én megkérdeztem tőle "is this some kind of batik?" ő azt mondta "no, shibori!"... Nem batik, hanem shibori. Nafene. Pár hónapot pihent bennem ez a szó. Aztán most egy magányos estén beütöttem a gugliba: rengeteg eredmény, rengeteg kékre festet mesés textil. 

Amit megtudtam a kutakodás folyamán: 

1. Fogalomzavarban élünk a textilfestésre vonatkozó szavak tekintetében
2. A shibori egy japán textilfestési hagyomány, amely legalább száz technikát ölel fel, amelyeket apáról fiúra öröklődnek, művelői egy életen keresztül tanulják az egyes munkafolyamatokat, tökéletesítik az elvégzésüket (bár arrafelé még most is a legtöbb dolog így működik). Ezen technikák lényege az, hogy valamilyen szorításos (kötözéses, férchímzéses-összehúzásos, préseléses) módszerrel a fehéren hagyandó területeket megóvják a festéstől. Mi ilyesmit - ennek a lebutított változatát -  nevezzük batiknak, annak ellenére, hogy az más. Az angol nyelvben ez nagyon frappánsan "tie and dye", azaz "kötözés és festés". 
3. A batik is egy keletázsiai eredetű műfaj, bár művelik Afrikában is. Ez a viaszos textilfestést jelenti. Az anyagot a be nem festendő helyeken beviaszozzák, hogy le hatoljon le a festék a szálak közé. Ezt bonyolult minta esetén sokszor ismétlik. Aki bővebben kíváncsi rá, annak álljon itt egy videó. 

Felfedezéseimen felbuzdulva úgy döntöttem, kipróbálok egy-két shibori technikát. Persze szintén lebutított szinten, barkács eszközökkel, kísérleti céllal. Így néztek ki az első próbálkozások. Ezek után még készült négy másik.

 

Megkötözve. 

És így néznek ki az eredmények:

Csirimoja első shiborija, 2011.

Fotók: Csenki Sándor & BN.