Hogyan is kezdődik a történet, melynek most a közepén járunk, s melynek cselekménye egy fiatal pszichológus-reménység szerelembe esése a gyapjúval, illetve annak szappannal való fúziója által keletkező anyaggal, amelyet az egyszerűség kedvéért nevezzünk NEMEZnek?
Nos, mindig is szeretett alkotni és kísérletezni. Ez már két éves korában mutatkozott, mikor is legalább két német, és ugyanennyi angol szótár semmisült meg részlegesen visszafojthatatlan kifejezés-vágyának következtében. Majd néhány évvel később (példa a kísérletezésre) színes krepp papírokat áztatott éjszakára kis pohár vizekbe, mert megfigyelte, hogy akkor beszínezik a vizeket. S reggel, összeöntvén a színeket, megfigyelte azok keveredését. Valójában kicsit csalódott volt, hogy nem robbant egyik színkombináció sem, pedig nagyon várta ezt, a Cartoon Network című csatornán látott esetekre alapozva. Ennek következtében új alapanyagok után nézett, és a bogyók és levelek keverésével, s azok hetekig való állasztásával már majdnem elérte a kívánatos eredményt. Mindeközben kiválóan rajzolt báli ruhákat és hableányokat, és csapnivalón teremtett emberi kapcsolatokat.
Pár évet ugorva a történetben elérkezünk a Martyn Ferenc Művészeti Szabadiskolához, amely mindkét, fent említett olvhatatlan igényt kielégítette, de egyben táplálta is. Ez olyan fontos volt hősünk életében, hogy majd később külön fejezetben térnék ki rá! Ennek kapcsán, illetve egy drávafoki alkotótábor kapcsán került először kapcsolatba a nemezzel, ezzel a mágikus létformával. Mágikus, hiszen rögtön a bűvkörébe zárta ezt a kedves lányt. Hirtelen felbuzdulásból rá is keresett az interneten, hogy hogyan készül a nemezgolyó. Találat, természetesen akadt, s az útmutatások szerint gyapjút vásárolva, szappant s melegvizet ragadva nekiállt két lelkes társsal, húgával s annak kedvesével, a nemezgolyó készítéshez. Akkor derült ki, hogy az internet nagyon okos, de magyarázni nem tud valami jól! Az eredmény hat felázott kéz, egy elárasztott ebédlő és néhány ingatag gyapjúbogyó voltak.
2007 augusztus
Ezt egy hasonló forrásokra alapozó, ellenben teljesen sikertelen papucskészítési próbálkozás követte, amit viszont a belátás követett, hogy ide bizony tanár kell! És akadt is, Csille Márti pécsi nemezkészítő iparművész személyében, akinek tisztelet és örök hála! (róla bővebben:
http://csillemarti.blogspot.com/ )
Itt készítette el hősnőnk első cseresznye-fülbevalóját, első tűnemezelt eprét, első zöld tarsolyát, itt látta először Pócs Judit rajzfilmjét, és ilyentájt eszmélt rá, hogy a nemezelésnek sajnos egész életében megszállottja lesz...
